Miről mesélnek a háromszéki harangok A Turul Utazási Iroda meghívására a szegedi Meteor tagjai 1998. január 23-án a Háromszék, az Erdővidék és a Barcaság területén lévő harangok történetével ismerkedtek, diavetítéssel színesített előadás keretében. Az előadó a sepsiszentgyör- gyi Kisgyörgy Zoli bácsi volt, korábbi erdélyi utjaink kedves ismerőse, akit egyetlen szóval nem is tudok bemutatni: nyugdíjas tanár, geológus, idegenvezető, a Háromszék napilap munkatársa és a harangok kutatója. Az egyik legrégebbi harang felcsendülő hangjának felvételével indult az előadás, majd folytatódott a mesével: az erdőfülei és a bodvaji vashámorral, a harangfeliratok szövegével, a népi hiedelmekkel, a hagyomá- nyokkal, az eresztvényi "Gábor Áron harangja" történetével. Számomra az előadott mondókák és az anekdoták jelentették a legnagyobb élményt. Például Nagy Julianna kökösi lakos szerint a falubeli harangok így beszélnek: "Kökösben három felekezet van: református, unitárius és ortodox. Legnagyobb súlyú harangjuk az unitáriusoknak van, majd a reformátusok harangjai és végül a görögkeletiek következnek. Ha megszólalnak, a következő párbeszéd alakul ki: kezdik a református harangok: |
![]() |
"Nin-csen pénz, nin-csen pénz! " Az unitereknek sincs több, de ráfelelik: " A bank-ban van, A bank-ban van! " Erre megszólalnak, felfigyelnek a faluvégi ortodox harangcsengők, és hegyes hangon kiabálják: " Lop-juk el, Lop-juk el ! " A diavetítés előtt egy rövidebb szünetre került sor, miközben előkerült az előadó által szerkesztett "Háromszéki harangok" c. kiadvány, mely 1996-ban jelent meg Sepsiszentgyörgyön a Református Világtalálkozó és a magyar honfoglalás 1100 évfordulójának tiszteletére. Haszmann Pál a csernatoni székely falumúzeum megalapítójának harang-jegyzetei segítették a szerzőt munkájában. Az angol utópista szocialista - Robert Owen - kérdőmontatával indít a szerző " Mily harang szól értünk...?" A könyv mesél a harangok koráról Háromszék élő és elpusztult régi harangkincseiről, de ismerteti a jelen századot is. Láthatjuk az 1555-ben öntött székelyszáldobosi és az 1558-as albisi kisharangot, melyek napjainkban is használatban vannak, vagy a nagybaconi református templomtoronyban levő díszítés nélküli műemlékharangot, majd a feliratokat, az évszámokkal, a mesterjegyet és a leggyakrabban előforduló harangdíszek fotóit. Az előadás második részében diaképek segítségével barangolhattunk Erdélyben, s nagyon jó volt viszontlátni az előző években már megismert tájakat. Nyáron: 1998. július 24-30. között ismét elindulunk a Turul Utazási Iroda vezetőjével, Mártival egy számunkra még ismeretlen vidékre: a Tordai-hasadék és Bihar-hegység megismerésére. (Rácz Ezsébet, a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség Tájékoztatójából, 1998) |
|